A csonthártya-gyulladás, orvosi nevén periostitis, olyan fájdalmas állapot, amely a csontokat borító kötőszövetes réteg, a csonthártya gyulladásával jár. Leggyakrabban az alsó végtagokon, különösen a sípcsont területén alakul ki, de előfordulhat a karokban, a bordákon vagy más csontokon is. A csonthártya rendkívül gazdagon beidegzett, ezért gyulladása jelentős fájdalommal és funkcióromlással jár. A kezelés célja a fájdalom csökkentése, a gyulladás megszüntetése, valamint a kiváltó okok kezelése és a kiújulás megelőzése.

A kiváltó okok felismerése mint a kezelés alapja

A csonthártya-gyulladás kezelésének egyik legfontosabb eleme az ok feltárása, mivel enélkül a tünetek könnyen visszatérhetnek. Leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartozik a túlterhelés, az egyoldalú vagy hirtelen növelt fizikai aktivitás, nem megfelelő lábbeli, kemény talajon végzett sport, illetve rossz mozgásminták. Sportolóknál gyakori az edzésintenzitás túl gyors emelése, míg nem sportolóknál a hosszan tartó állás vagy járás is szerepet játszhat.

Ritkábban fertőzés, sérülés, csonttörés utáni állapot vagy anyagcsere-betegség áll a háttérben, ezekben az esetekben a kezelés orvosi felügyeletet igényel.

Tehermentesítés és pihentetés

Az akut csonthártya-gyulladás kezelésének alapja a terhelés csökkentése vagy átmeneti megszüntetése. Ez nem feltétlenül jelent teljes mozgásmegvonást, de a fájdalmat kiváltó tevékenységeket kerülni kell. Sportolók esetében az edzések szüneteltetése vagy jelentős csökkentése elengedhetetlen a gyógyuláshoz.

A pihentetés időtartama egyénenként változó, de általában több hétre van szükség ahhoz, hogy a gyulladás megnyugodjon. A túl korai visszatérés a terheléshez gyakran krónikus panaszokhoz vezet.

Helyi kezelés: jegelés és gyulladáscsökkentés

Az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a jegelés, amely csökkenti a fájdalmat és a gyulladást. A jegelést naponta több alkalommal, alkalmanként 10–15 percig ajánlott végezni, közvetlen bőrkontaktus nélkül.

Helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő krémek vagy gélek szintén segíthetnek a fájdalom enyhítésében. Ezek főként a felületes panaszokat mérséklik, és kiegészítő jelleggel alkalmazhatók.

Gyógyszeres kezelés

Súlyosabb fájdalom vagy kifejezettebb gyulladás esetén szájon át szedhető nem szteroid gyulladáscsökkentők jöhetnek szóba, kizárólag orvosi javaslatra. Ezek csökkentik a gyulladást és a fájdalmat, de hosszabb távú használatuk mellékhatásokkal járhat.

Fertőzéses eredetű csonthártya-gyulladás esetén antibiotikumos kezelés szükséges, amelyet mindig szakorvos irányít.

Fizioterápia és gyógytorna szerepe

A gyógyulási folyamat kulcsfontosságú eleme a fizioterápia. A megfelelően összeállított gyógytorna segít helyreállítani az izomegyensúlyt, csökkenti a csontot érő húzóerőket, és javítja a végtag terhelhetőségét. Kiemelt szerepet kapnak a nyújtó gyakorlatok, különösen a vádli, a comb és a talpi izmok esetében.

A fizioterápiás kezelések közé tartozhat az ultrahang, lágylézer-kezelés vagy egyéb fizikoterápiás eljárások, amelyek a gyulladás csökkentését és a szöveti regenerációt támogatják.

Megfelelő lábbeli és ortopédiai megoldások

A csonthártya-gyulladás kezelésében és megelőzésében fontos szerepe van a megfelelő cipőnek. A rossz ütéscsillapítású, elhasználódott vagy nem megfelelően illeszkedő lábbeli fokozza a csontokra ható terhelést. Sportolóknál különösen lényeges az adott sportághoz illeszkedő cipő használata.

Bizonyos esetekben egyedi talpbetét alkalmazása is indokolt lehet, különösen lúdtalp vagy tengelyeltérés fennállásakor.

Masszázs és manuálterápia

A környező izmok feszessége gyakran hozzájárul a csonthártya túlterheléséhez. Gyógymasszázs és manuálterápia segíthet az izomfeszülések oldásában, a keringés javításában és a fájdalom csökkentésében. Fontos azonban, hogy közvetlenül a gyulladt csonthártyát ne érje erős nyomás, különösen az akut szakaszban.

Fokozatos visszatérés a terheléshez

A tünetek megszűnése után a mozgáshoz való visszatérésnek fokozatosnak és kontrolláltnak kell lennie. A terhelés hirtelen növelése a panaszok kiújulásához vezethet. Célszerű alacsony terhelésű mozgásformákkal kezdeni, majd lépésről lépésre emelni az intenzitást.

A fájdalom jelzésértékű: ha terhelés közben vagy után újra jelentkezik, az a szervezet túlterhelésére utal.

Krónikus esetek kezelése

Krónikus csonthártya-gyulladás esetén a kezelés hosszabb és összetettebb. Ilyenkor különösen fontos az életmódbeli tényezők átgondolása, a mozgásminta korrekciója, valamint az izomerő és rugalmasság egyensúlyának helyreállítása. Ritka, makacs esetekben szakorvosi beavatkozás is szóba kerülhet, de ez kivételes.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Orvosi kivizsgálás indokolt, ha a fájdalom tartós, fokozódik, éjszaka is jelentkezik, duzzanattal, bőrpírral vagy lázzal társul, illetve ha sérülés vagy fertőzés gyanúja merül fel. Ezek a tünetek más, súlyosabb kórképre is utalhatnak.

A csonthártya-gyulladás kezelése összetett folyamat, amely a tehermentesítésen, a gyulladás csökkentésén, a kiváltó okok megszüntetésén és a fokozatos rehabilitáción alapul. Megfelelő odafigyeléssel, türelemmel és célzott terápiával az esetek többségében jó eséllyel elérhető a panaszmentes állapot és a kiújulás megelőzése.

Fotó: Depositphotos